a medgyesi Steingasser torony
A Steingasser torony, vagy a Kövezett utca tornya 1507-1534 között épült. A két emeletes torony magassága 25,8 méter és a kőfaragók és kőművesek gondozásában állt. 1705-ben a kurúc csapatok megrongálták. 1745-ös felújítási mukálatok idején Stephan Hann de Hannenheim, a város egyik szenátora a következő szöveget vetette papírra és helyezte el a torony fémgömbjébe: \"A Rákóciak hitetlenekből álló csapata éreztette az emberség hiányát, az elszabadúlt és ezen istenfélő városra, annak polgáraira, házaira, védelmi falaira és bástyáira zúduló haragját, de a torony romjaiból felemelkedett, hasonlóan a hamvaiból feléledő Phoenix madárra\". A helyreállítási munkálatok során csökkent a torony védelmi jellege. A barokk behatás érződik a tetőszerkezet dőlésszögének vátozásában is. A klasszikus lőréseket fordított kulcslyukakhoz hasonlóak váltották fel. A bejárat a torony keleti részén, a gyalogos átjáróban található.
A római katolikus templom története
A római katolikus (volt ferences) templom a 15. század közepe és a 16. század eleje között épült a városfalak belső oldalára, gótikus stílusban, eredetileg is teremtemplomként. Tornyát védőtoronynak használták. 1534-ben itt temették el Lodovico Grittit, és 1613-ban tornyából lökték le Báthory Gábor gyilkosait, Nadányi Gergelyt és Szilasy Jánost. Nagyrészt eredeti formájukban maradtak fönn a nyolcszögzáródású szentély és ablakai, a nyugati homlokzat késő gótikus kettős kapuzata, a támpillérek, a hálóboltozatú sekrestye és a sekrestyeajtó. A főoltár mögötti, középkori freskótöredékek a Keresztrefeszítést ábrázolják. A ferencesek 1721-ben visszakapták, ezután barokk stílusú átalakításokat hajtottak rajta végre. Hajójának gótikus ablakait kicserélték, a kórus és a kápolna alá kriptát ástak. Déli mellékkápolnáját a Haller család használta. A karzat mellvédjén Haller János gubernátornak és feleségének, Daniel Zsófiának, az újjáépítés fő donátorainak stukkóból készült címere látható. A mai rokokó, forgatható főoltár elemeit 1773 után a kolozsvári ferencesektől vásárolták. Stalluma ugyanekkor készült, 1778-ban aranyozták. A főoltárt és a stallumot az 1970-es években, vitatható színvilágban újították fel. Előtere 1865-ben épült. A Richard Schlein grottaui műhelyében készített üvegablakokat 1911–13-ban helyezték el. A Szent Antal-oltár melletti fogadalmi táblácskák kb. fele román nyelvű.